Az elmúlt 12 év legkiemelkedőbb műtárgyvásárlásai egy helyen

A válogatott műtárgyak közül kiemelkedik Erzsébet királyné kesztyűje, amelyet akkor viselt, amikor a halálos tőrdöfés érte Genfben, 1898. szeptember 10-én. Valamint a Rákosi-korszak egyik szomorú szimbólumából, az 1956-as forradalomban ledöntött és szétdarabolt Sztálin-szobor bal fülének töredéke. A tárlat augusztus 21-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

forrás: PR

forrás: mnm.hu

A kiállítás műtárgyait az intézmény vezető kurátorai válogatták össze az őskortól egészen a 20. század végéig. Ehhez a tárakban – Régészeti Tár, Történeti Tár, Képcsarnok, Fényképtár, Éremtár – dolgozó gyűjteményvezetők és kurátorok az utolsó évtized sok száz vagy ezer új szerzeménye közül javasoltak darabokat. A végeredmény a múzeum gyűjtőkörének egészét felöleli az őskortól a 20. század végéig, a látnivalók mind történeti, mind esztétikai értéküknél fogva kihagyhatatlanok.

forrás: mnm.hu

Az egyik legkorábbi műtárgy egy ötezer éves, emberábrázolással díszített edény az újkőkorból, míg az egyik „legfiatalabb” az a bőrönd, amelyben Végvári József, a Belső Biztonsági (III/III-as) Csoportfőnökség őrnagya a szocialista korszak végóráján, 1989 karácsonyán kicsempészte a demokratikus ellenzék törvénytelen lehallgatását bizonyító iratokat – ezt Dunagate-botrányként ismerjük.

A Magyar Nemzeti Múzeum műtárgybővítési programja révén évről évre gyarapítja felbecsülhetetlen értékű, a magyar történelmet bemutató gyűjteményét. Az intézménybe különböző módon kerülhetnek be új műtárgyak: régészeti ásatásokból, hagyatékokból, vásárlásokkal, hivatalos szervektől (például a rendőrség, helyhatóságok), és nem utolsósorban adományokból. Utóbbi a múzeum megalapításától fogva mindmáig meghatározó része a működésnek, mivel az állampolgárok nagylelkű adakozási szándéka a kezdetektől mintaértékű.

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!