„A világ szerint nem vagyok alkalmas nőnek” – tanulságos írás egy anyától

A világ érezteti velem, hogy csapnivaló nő vagyok. Íme, a helyzetem: vonzó, többé-kevésbé jó alakú nőnemű lény vagyok a 30-as éveim közepén. Kiskorú gyerekeim vannak, akik számára dadát és bébiszittereket alkalmazok. Van takarítónőm is, aki havonta kétszer jön. A férjemnek jó állása van, s ennek köszönhetően a magas jövedelmű társadalmi osztályba tartozunk. Amerika egyik legirigyeltebb irányítószáma a mienk. Nem dolgozom. Nem is akarok dolgozni. Miért érzem hát folyton úgy, hogy meg kell védenem magam a döntéseim miatt?

A társadalomnak megvannak a maga címkéi a hozzám hasonló nők számára: Hamupipőke, rossz feminista, hozományvadász, ingyenélő szuka. Amikor kijött az a könyv – a Park Avenue-i feleségekről –, egyik barátnőm azon poénkodott, hogy rólam íródott. Az egyetemen találkoztam a férjemmel, akinek a személyleírása pontosan egyezett azzal a típussal, amit mindig is akartam férjemnek: gazdag, ambiciózus, jó családból származó stb. Nem nőttem fel nagy álmokkal, én csak férjet akartam és gyerekeket. Úgyhogy elvégeztem az egyetemet, férjhez mentem és gyerekeket szültem. Úgy érzem, mindent elértem, amire vágytam.

Jelenetkép az Upper East Side-i anyákról szóló Odd Mom Out című vígjátékból

OLVASD TOVÁBB A TÖRTÉNETET ÉS SZAVAZZ, HOGY MIT TENNÉL KELLY HELYÉBEN – KATTINTS IDE!

craigslistconfessional.com

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!